Wannseei konferencia (Wannsee Conference)
A wannseei konferencia „a zsidókérdés végső megoldásának” megtervezésére megtartott konferencia volt. A nemzetiszocialista tisztségviselők részvételével létrejött találkozót Wannseeben, Berlin egyik délnyugati városrészében tartották 1942. január 20-án.
A megbeszélést Reinhard Heydrich SS vezérezredes (SS-Obergruppenführer), a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője tartotta, amely során a konkrét szerepek tisztázása mellett megbizonyosodott arról, hogy a résztvevők pontosan megértették a célkitűzéseket. Elképzelései szerint az európai zsidóság tagjai, amely körülbelül 11 millió személyt érintett volna az eredeti tervek alapján, a megszállt keleti területeken végeztek volna kényszermunkát (ez főleg útépítési munkálatokat jelentett). Emellett javaslatot tett a túlélők „megfelelő bánásmódban” való részesítésére, hogy ne kerülhessen sor „zsidó újjászületésre”. A konferencia jegyzőkönyve az egyik legfontosabb fennmaradt dokumentum a holokauszt történetében, melynek során több millió zsidó származású ember vesztette életét.
Az 1942. január 20-án a Wannseeben (Berlin egyik délnyugati városrészében) tartott találkozón Reinhard Heydrich SS-Obergruppenführer a német állami szervek megjelent képviselőivel elfogadtatta, hogy a „zsidókérdés végső megoldására” egész Európában a Birodalmi Biztonsági Főhivatal irányelveit figyelembe véve kerüljön sor. A Hermann Göring által megbízott Heydrich felkérésére a konferencián az érintett állami és katonai szervek képviseletében 14 fő jelent meg. Az ambiciózus náci vezető célja a „feladatok” kiosztása mellett az volt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a résztvevők pontosan megértették az általa elmondottakat. A tanácskozásról, amely több mint 11 millió zsidó származású európai polgár (beleértve a semleges államok és az Egyesült Királyság zsidó közösségeit is) fizikai megsemmisítését helyezte kilátásba, Adolf Eichmann jegyzőkönyvet készített.
Heydrich elmondta, hogy az eredeti terv, amely szerint a zsidóságnak ki kellett volna vándorolnia a Harmadik Birodalomból túlságosan lassúnak bizonyult. Hitler elképzelése a zsidóság keletre történő áttelepítéséről pedig csak átmeneti megoldást jelenthet. Heydrich elgondolása szerint a fizikailag jó állapotban lévő zsidók útépítésben vennének részt a megszállt keleti területeken, amely során a többség „természetes úton semmisülne meg”. A túlélőket, akik a legellenállóbbnak bizonyulnak, „megfelelő bánásmódban” kell részesíteni. A megbeszélés során felmerültek olyan, nem minden esetben eldöntött kérdések is, hogy ki számít zsidónak, legyenek-e kivételezettek, illetve mi legyen azok sorsa, akik vegyes házasságból születtek, vagy első világháborús veteránok voltak. Néhány nappal később a megjelentek számozott, személyre szóló másolatot kaptak a konferencia jegyzőkönyvéről.
Eichmann 1961-ben, az Eichmann-per során elmondta, hogy a találkozó viszonylag gyorsan (egy-másfél óra alatt) lezajlott és a résztvevők között teljes volt az egyetértés és az együttműködés. A konferencia jegyzőkönyve az egyik legfontosabb fennmaradt dokumentum a holokauszt történetében, amelyet 1947-ben találtak meg a konferencián megjelent Martin Luther iratai között.
A megbeszélést Reinhard Heydrich SS vezérezredes (SS-Obergruppenführer), a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője tartotta, amely során a konkrét szerepek tisztázása mellett megbizonyosodott arról, hogy a résztvevők pontosan megértették a célkitűzéseket. Elképzelései szerint az európai zsidóság tagjai, amely körülbelül 11 millió személyt érintett volna az eredeti tervek alapján, a megszállt keleti területeken végeztek volna kényszermunkát (ez főleg útépítési munkálatokat jelentett). Emellett javaslatot tett a túlélők „megfelelő bánásmódban” való részesítésére, hogy ne kerülhessen sor „zsidó újjászületésre”. A konferencia jegyzőkönyve az egyik legfontosabb fennmaradt dokumentum a holokauszt történetében, melynek során több millió zsidó származású ember vesztette életét.
Az 1942. január 20-án a Wannseeben (Berlin egyik délnyugati városrészében) tartott találkozón Reinhard Heydrich SS-Obergruppenführer a német állami szervek megjelent képviselőivel elfogadtatta, hogy a „zsidókérdés végső megoldására” egész Európában a Birodalmi Biztonsági Főhivatal irányelveit figyelembe véve kerüljön sor. A Hermann Göring által megbízott Heydrich felkérésére a konferencián az érintett állami és katonai szervek képviseletében 14 fő jelent meg. Az ambiciózus náci vezető célja a „feladatok” kiosztása mellett az volt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a résztvevők pontosan megértették az általa elmondottakat. A tanácskozásról, amely több mint 11 millió zsidó származású európai polgár (beleértve a semleges államok és az Egyesült Királyság zsidó közösségeit is) fizikai megsemmisítését helyezte kilátásba, Adolf Eichmann jegyzőkönyvet készített.
Heydrich elmondta, hogy az eredeti terv, amely szerint a zsidóságnak ki kellett volna vándorolnia a Harmadik Birodalomból túlságosan lassúnak bizonyult. Hitler elképzelése a zsidóság keletre történő áttelepítéséről pedig csak átmeneti megoldást jelenthet. Heydrich elgondolása szerint a fizikailag jó állapotban lévő zsidók útépítésben vennének részt a megszállt keleti területeken, amely során a többség „természetes úton semmisülne meg”. A túlélőket, akik a legellenállóbbnak bizonyulnak, „megfelelő bánásmódban” kell részesíteni. A megbeszélés során felmerültek olyan, nem minden esetben eldöntött kérdések is, hogy ki számít zsidónak, legyenek-e kivételezettek, illetve mi legyen azok sorsa, akik vegyes házasságból születtek, vagy első világháborús veteránok voltak. Néhány nappal később a megjelentek számozott, személyre szóló másolatot kaptak a konferencia jegyzőkönyvéről.
Eichmann 1961-ben, az Eichmann-per során elmondta, hogy a találkozó viszonylag gyorsan (egy-másfél óra alatt) lezajlott és a résztvevők között teljes volt az egyetértés és az együttműködés. A konferencia jegyzőkönyve az egyik legfontosabb fennmaradt dokumentum a holokauszt történetében, amelyet 1947-ben találtak meg a konferencián megjelent Martin Luther iratai között.
Térkép - Wannseei konferencia (Wannsee Conference)
Térkép
Ország - Németország
Németország zászlaja |
Az ország területe már a klasszikus antikvitás korától különféle germán törzsek által lakott volt. A 10. századtól kezdve a német területek a Szent Német-római Birodalom központi részét képezték. A 16. században innen indult a protestáns reformáció a római katolikus egyházzal szemben. A Szent Római Birodalom 1806-os feloszlatását és a napóleoni háborúkat követően 1815-ben megalakult a Német Szövetség, ami végül 1871-ben Németország egyesítéséhez és a Német Császárság megalakulásához vezetett. Az első világháború és az 1918–19-es németországi forradalmat követően megalakult a Weimari köztársaság. Adolf Hitler és a náci rezsim 1933-as hatalomra jutását követően alakult meg a Harmadik Birodalom, ami végül a második világháború kirobbanásához és a holokauszthoz vezetett. A második világháború után Németország szövetséges megszállásának időszaka jött, melynek végeztével két új német nemzetállam született, a nyugati Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a keleti Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Előbbi, az NSZK alapítója volt az Európai Gazdasági Közösségnek, míg az NDK a keleti blokk és Varsói Szerződés állama volt. A kommunizmus bukását és a rendszerváltást követően 1990. október 3-án végül megtörtént az ország újraegyesítése.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
DE | Német nyelv (German language) |